Minden jog fenntartva © 2022, GYIK |
Szabályzat |
Jogi nyilatkozat |
Adatvédelem |
WebMinute Kft. |
Facebook |
Kapcsolat: weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrö kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Novella elemzés
Ahány majornoki ember a szolgabírónál megfordult, az mint nem győzte elbeszélni, hogy milyen jó dolga van Filcsik Terkának: akár ő lenne a nagyságos asszony. Biz' az a lelkem egészen eltanulta az úri modort. Azután micsoda becsülete van azóta a falunak! A majornokiak igazsága bezzeg lenyomja most a többi faluét. Meg azután azt is elmondták az öregnek, hogy mit izent súgva: látogassa őt meg az ő édesapja, kocsit küldenek érte, selyemvánkosra ültetik, mézes pálinkát ihatik éjjel-nappal, megbecsülik, megtisztelik, maga az úr is szívesen cserél vele parolát, csak jöjjön le minél előbb, mert már a Terka nem mer elmenni többé. De hát az öreg Filcsikkel semmire sem lehetett menni. Pedig ha esze lett volna, nemcsak a saját sorsán segíthet, de a nemes helység szerencséjét is megalapíthatta volna örökre. Mert... de köztünk maradjon, ez a Majornok a leghitványabb falu volt az egész környéken. Egyrészt, hogy legszegényebb a népe, de kivált mert nincs egyetlen kövezett útja, hídja, még csak helységháza sincs.
a csillogó homoknak is sehol véget nem érő füzesek a kerete (A bágyi csoda); Sápadt arcán kerek piros foltok vannak, Szent Mihály lovának kantárkarikái (Két major regénye). Ezek érzékletesebbé teszik a tájleírást, elevenebben láttatják a jelenségeket (Szikszainé 1994: 118). A nyelvi adatok is mutatják, milyen sokszínű képet mutatnak a metaforák, sokszínűségük is hozzájárul a novellák színesítéséhez. A metaforák célja az idézett novellarészletekből is kiderül a szemléltetés, az érzelemkeltés, elevenen láttatják a jelenségeket, az embert körülvevő tájat, érzelmeket keltenek, ezeket érzékileg, komplexitásukban jelenítik meg, tájékoztatnak az alkotói szubjektumról (Szikszainé 1994:), valamint abban van nagy nyelvi-stilisztikai szerepük, hogy a két, egymástól távol eső képet felidézzék, azonosítsák (Fábián Szathmári Terestyéni 1958: 91) A metonímia két fogalom egy jelentésmezőben történő egymásra vonatkoztatása, érintkezése. Ez az érintkezés lehet időbeli, térbeli, anyagbeli, de kapcsolatuk alapulhat ok-okozati érintkezésen is.
Elemzés
- Miről szól Mikszáth - Szűcs Pali szerencséje című novella? Rövid tartalma, tartalom, jelentése, értelme, összefoglaló, vázlat - Mirolszol.Com
- Szűcs pali szerencséje elemzés - PDF dokumentum
- Hass alkoss gyarapíts
- Szemöldök facts házilag
- Fociban mennyi a hosszabbítás a 2
- Akinek nincs, kölcsönözhet - Budapest13
- Szűcs pali szerencséje novellaelemzés
- Szűcs pali szerencséje elemzés
- Nvi ep választás 18
- Friss: itt vannak a mai magyarérettségi megoldásai - Íme egy szaktanár megoldókulcsa | Femcafe
Miről szól Mikszáth - Szűcs Pali szerencséje című novella? Rövid tartalma, tartalom, jelentése, értelme, összefoglaló, vázlat - Mirolszol.Com
A megszemélyesítés (personificatio) metaforából származó szókép, olyan trópus, amely elvont dolgot (pl. : érzés, eszme), élettelen tárgyat, természeti jelenséget élőként mutat be, vagyis emberi cselekvésekkel, érzésekkel, tulajdonságokkal ruház fel, növényeknek, állatoknak emberi cselekvést, érzést tulajdonít élettelen és élő kapcsolatát teremtve meg ezáltal (Fábián Szathmári Terestyéni 1958: 98-99; Szikszainé 1994: 118). Mikszáth novelláiban a megszemélyesítés különböző funkciókat lát el: a) Az alkalmazott szókép segítségével az olvasó előtt életre kel a természet, a szereplőket körülvevő környezet: A kísértetiesen szaladó búzavetések és kukoricaszárak megálltak. (A néhai bárány) 7
8 A vihar utáni nyugodt állapotot érzékelteti Mikszáth a megálló búzavetések és kukorica képével. Mintha a valami elől menekülő ember hirtelen megállna: a nyugtalan, folyamatos mozgást a mozdulatlanság váltja fel. A napfény kiöltött nyelvecskéi végigtáncoltak a sövényen. (A bágyi csoda) Nagyon meggyűlt a víz éjfél táján a malomgátnál, hanem aztán meggondolta magát, s szép csendesen visszafordult.
Az. a VII. Szűcs Imre - Jó Pajtás
2017. nov. 23.... olaszosan, mint a nagy focistákét,. Lújdzsi, mondja neki a nagyapja, így, hosszú ú-val, mert az öregnek már nincs foga és amúgy is.
Már olvasható a magyarérettségi megoldása – Borsod24
Hasznos
Ott aztán benyitottak egy házba, amelynek kapujára két sarkantyús csizma volt kifestve, aranyos rojtokkal s a következő aláírással: Filcsik István csizmadiamester. - Mérjen ennek a gyereknek egy pár csizmát, Filcsik uram, az én kontómra! - mondá Bizi apó. Filcsik megnézte a gyereket, s így szólt: - Éppen van egy ilyen kis csizma készen. Fölteszem a bundámat egy ócska lajbi ellen, hogy jó lesz. A kis csizmát előhozták, csakugyan jó volt: mintha a lábára öntötték volna. A gyerek örült neki, ragyogó mosoly ült ki arcára, s vígan kopogott az öreg után a pitvarba. Ott künn ezalatt eloszlottak a felhők. Mikor Bizi apó kilépett az udvarra, a napfény elöntötte szomorú arcát, az égbolt nyájasan mosolygott. A füvek nevettek rá az úton, sőt még a meggyűlt esővizek is. Mintha új levegőt szívott volna be, könnyebben érzé magát. - Add ide a kezedet, fiam! Olyan jó meleg kezed van. Eljössz-e hozzám? A gyermek a csizmát nézte gyönyörködve, s így szólt: - A lekvárfőzéshez szeretnék menni! - Nem, te velem jössz.
Fölvette, megkopogtatta az ujjával, a pápaszemén keresztül is még egyszer megnézte. - Ejnye, de finom fekete kőszén ez! Honnan hoztátok? - A kishúgom földjén egy nagy darab kőből törtem. Tele van annak a belseje ilyenekkel. - No, fiam -- mondta a hutás fölugorva --, tudod-e, hogy ti gazdag, de nagyon-nagyon gazdag emberek vagytok?! A lányka, aki csak most lett figyelmes az idegenre, abbahagyta a sírást, és bámészan nézte ősz haját, hosszú fehér szakállát. Hallott ő már valahol a mesékben ilyen kinézésű emberekről. Imre pedig behunyta a szemeit, s nehogy fölébredjen, nem merte kinyitni sokáig. Pedig kinyithatta bízvást, mert szín valóság lett a dologból. Hisz mindenki tudja, hogy történt, hogy nyitották meg a csoltói kőszénbányát. Sőt, a magvát is kitalálták... mert nem ostoba nép az... tud ez gondolkozni, ha akar... s van ám a vármegyénél is nagyobb hatalom... akármit mondjon is Filcsik uram, aki istentelen pogány ember. Hegyek, folyók, völgyek vették itt kezükbe ezt az osztálydolgot. A Bogát meg a "Csipke" még szelídek voltak.
§ (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül. Visszajelzés
Kíváncsiak vagyunk véleményére. A lenti gomb megérintésével küldje el visszajelzését az oldallal kapcsolatban
A szegény kis Eszterkéé is épp ilyen fehéres... De nini, milyen szép fűbokor nőtt odalenn a kavicsok közt! Milyen buja kövér, s hogy ránevet Imrére! A "királyné szoknyáján" sem terem ennél különb, még annak is legszebb fodra lenne. De hiszen van ennek a földnek ereje, ha akarja. A cukorrépa is lám, hogy nekiindult a túlsó végben... Nem kell ezt a földet mégsem lebecsmérelni. Lement az árokba, megsimogatta a bokrot. De puha, de kedves, mint a selyembársony! Ugyan beszélgetnek-e néha ezek a fűszálak? Hát már miért ne beszélgetnének?... Aztán olyan furcsa az, ha valami durva láb letapossa őket, meggyűri, összegázolja, reggelre azért megint csak felkelnek, mintha sohasem lett volna semmi bajuk. Mégis különös az, hogy ezek a picike, gyenge füvek erősebbek az embereknél... Patkós csizmái alatt megcsördültek a kavicsok, a jó, agyagos palóc föld szép, színes kövei. Hát biz ezeket nemigen szokták gyűrűbe foglaltatni, hanem azért mégis nagyon szépek. Az emberek a hibásak, nem a föld. Az csak olyan jó szívvel adja ezeket is, mint az aranyat, ezüstöt, csakhogy mi nem becsüljük meg, mert nem tudjuk kitalálni a hasznukat.