Ez a párhuzamosság jól mutatja, hogy az idő csakugyan megérett arra, hogy a magyar szótárírás számot vessen a magyar nyelv többközpontúságának nyelvi következményeivel. Budapest 1994 Az egri nyelvészkongresszuson elhangzott javaslatok gondos mérlegelése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete átértékelte az értelmező kéziszótár új kiadásának koncepcióját, s úgy döntött, hogy a szócikkek közé mégiscsak fölveszik a magyar nyelv négy legfontosabb állami változatának, az erdélyinek, a szlovákiainak, a vajdaságinak és a kárpátaljinak legfontosabb szókészleti elemeit. Hivatkozások HKsz. 1988. Deme László--Fábián Pál szerk., Helyesírási kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. Lanstyák István--Szabómihály Gizella 1994/1998. Standard -- köznyelv -- nemzeti nyelv. Kontra Miklós--Saly Noémi szerk., Nyelvmentés vagy nyelvárulás? (Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. ), 211--216.. Budapest: Osiris Kiadó. MHSz. 1999. Deme László--Fábián Pál--Tóth Etelka szerk., Magyar helyesírási szótár.
- Nyelvünk helyzete a határon túl tétel
- HATÁRONTÚLI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA Felvidéki magyarok nyelvhasználata Budapesten
Nyelvünk helyzete a határon túl tétel
Pete István 1988. A magyar nyelv állami változatai (Kárpátukrán változat). Kiss Jenő--Szűts László szerk., A magyar nyelv rétegződése I--II, 779--789. Pusztai Ferenc 1994. Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai. Magyar Nyelv 90, 413--421. L bjegyzetek: 1. Ez egyébként nincs ellentétben az értelmező kéziszótárak szerkesztési elveivel, hiszen már a Magyar nyelv értelmező kéziszótára esetében sem mellőztek egy szót csak azért, mert idegen eredetű vagy ún. nyelvhelyességi szempontból nemkívánatos volt; más kérdés, hogy a szerkesztők nemtetszésüket a szó megbélyegzésével fejezték ki: csillag vagy ún. nyelvhelyességi megjegyzés, ill. "stílusminősítés" segítségével. 2. A "továbbiakban is" kitétel azért került bele a megfogalmazásba, mert a bizottság úgy ítélte meg, hogy "a határon túli magyarok nyelvi jellegzetességei már eddig is számos magyarországi kiadványba bekerültek", ami nagy-nagy jóindulattal is csak erős túlzásnak tekinthető, s az, hogy "az ilyen jellegű együttműködés évtizedek óta töretlen, ma is folyik és a jövőben is fennmarad", sokkal inkább a pártállam retorikájára emlékeztető megfogalmazás, mintsem tényszerű megállapítás.
A szlovákiai magyar köznyelvhez való viszonyuk összetettebb. Magyarországra kerülésük előtt egyértelmű
volt a helyzet: kapocs volt az anyaországhoz, magyar kultúrához. Miután idekerültek és szembesültek a két
nyelvváltozat különbségeivel (amit nem mindegyik beszélő tapasztalt, vagy nem tulajdonított jelentőséget
ennek), illetve a két kultúra különbözőségeivel, tehát tudatosult, hogy a két nyelvváltozat nem teljesen
egyforma és sok helyzetben a különbség a hangsúlyosabb, kénytelenek voltak átértékelni ezt a kapcsolatot. A
magyarországi kultúrának már nem kellett jelkép, kézzelfoghatóvá és állandóan jelenlevővé vált, minden
előnyével és hátrányával együtt, míg ezzel párhuzamosan az otthon eltávolodott. Néhány esetben ez a
közeledés-távolodás abban nyilvánult meg, hogy a magyar anyanyelvű beszélő kijelentette, hogy mióta itt van,
jobban beszél magyarul. A többi határontúli területről érkezett diák nyelvhasználatához a résztvevő megfigyeléssel gyűjtött adatok
szerint toleránsan viszonyulnak, egyes esetekben maguk is használják az adott nyelvváltozat fordulatait, illetve
három esetben tapasztaltam a beszéddallam átvételét is.
A jövőt illetően a szerzők a felmérések alapján azt a következtetést vonják le, hogy az erdélyi magyar nyelvnek magas fokú az elismertsége a magyar anyanyelvűek körében. Ennek ellenére ezzel a ténnyel nincsenek összhangban a beszélők napi pragmatikus döntései (mert például a tannyelvválasztásban sokan az államnyelvet preferálják, de említhetném a számítógépes nem magyar billentyűzet választást is, megcsúfolva az édes anyanyelvet az ékezethiányos nyelvhasználattal; gondoljunk például az ilyen szavakra: szárnyaló, török, tőr stb. ). Péntek János és Benő Attila arra is figyelmeztet bennünket, hogy kerüljük az illúziókat, de a destruktív borúlátást is, ugyanis a magyar nyelv erdélyi jövőjének ügyében – a mostani szabadság mértékében – a felelősség, felelős cselekvés nyelvközösségünkre hárul. Arról sem feledkezve meg, hogy a jövő a gyermekekben van! A kötetet nyelvhasználati kérdőív, név- és tárgymutató egészíti ki. A névmutató szerint ebben a meglehetősen komplex munkában a szerzők az itt következő jeles hazai – kolozsvári – szakemberek kutatásaira hivatkoznak leggyakrabban: Kádár Edit nyelvész, egyetemi docens; Szikszai Anna néprajzi szakíró; Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi tanár; Tánczos Vilmos néprajzkutató; Veres Valér szociológus.
HATÁRONTÚLI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATA Felvidéki magyarok nyelvhasználata Budapesten
gondolunk, számos kutatási területet kapunk. Ha határon túliak vagyunk, ötleteket meríthetünk: egy bizonyos fogalomra milyen szót használjunk, az általunk ismert szavaknak milyen stílusértéke, használati köre van? De az is előfordulhat, hogy magyarországiak és határon túliak más régiókban írott szövegeket találnak a neten, és ezekben akadnak olyan szavak, amiket nem értenek. Ha pedig csak hobbiból érdeklődünk a téma iránt, a HT-online segítségével megismerkedhetünk a határon túli magyar nyelvhasználat színességével, a nyelvi példákon keresztül pedig azok életével, akik ezeket a nyelvváltozatokat beszélik. Ajánlott olvasnivaló és források
Nádasdy Ádám: Párkit a líceumba! Élet és Tudomány, 2011. ápr. 22. Lanstyák István: A platni botránya. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2009/2. Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve. Szerk. Benő Attila–Péntek János. Gramma Nyelvi Iroda–Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Dunaszerdahely–Kolozsvár, 2011. Lanstyák István: A sajátos határon túli magyar szókincs változatosságának dialektális, regiszterbeli, időbeli és stilisztikai aspektusáról.
a bevandárló magyar elsajátítja az adott ország nyelvét, sajátját egyre kevésbé használja, erről a problémáról ír – többek között – Márai Sándor Halotti beszéd c. versében). b) Ahol lehetséges, igyekeznek a nyelvmegőrzésre törekedni, ezt szolgálja a nyelvi tervezés (nyelvi stratégia kidolgozása), nyelvpolitika (döntések, nyelvtörvények, szabályok), nyelvművelés (nyelvápolás, nyelvhasználat gondozása). c) Nyelvfelélesztésre is van példa (a héber nyelv esetében).
Persze, ez az állítás is bizonyítható. Az is igaz, hogy az
ismert történelmi okokból különféle nyelvi
kontaktusjelenségek jönnek létre. Én is bármikor
igazolhatom, hogy a csömöri nyelvjárás valójában önálló
nyelvként fejlődik, vagy azzá válhat. Mégis mindez hova
vezet? Van annak értelme, hogy meggondolatlan kijelentésekkel
tovább lazítsunk a közösségi tudaton, miközben tudjuk jól,
hogy a nyelvek és nyelvjárások közötti különbségtétel
gyakran politikai célokat szolgál?! – A magyar nyelv esetében tehát nem indokolt
többközpontúságról beszélni? – A magyar nyelv többközpontúságának sulykolását ilyen
megfontolásokból veszélyesnek tartom. Miért kell azzal
gyengíteni az amúgy is szétszabdalt magyarságot, hogy nyelve
egészen más irányba tart Pozsonyban, Kolozsváron,
Újvidéken, Lendván és Ungváron. Miért kell tudományos
körökben megfogalmazni, hogy nincs közös norma, ha
meghatározzuk, erőszakot alkalmazunk, tehát szimbolikusan sem
vagyunk az egységes magyar nemzet részei. Ez az egyes
indoeurópai nyelvekre kitalált elmélet, a
"többközpontúság" a magyar nyelv esetében azért is
furcsa, mert Brassótól Nyitráig tökéletesen megértjük
egymást.
21. Élőnyelvi Konferencia
A HATÁR MINT KONVERGÁLÓ ÉS DIVERGÁLÓ TÉNYEZŐ A NYELVBEN
"Tabut feszeget és méhkasba nyúl, aki a kisebbségben élő magyarok nyelvét kutatja a XX. század utolsó évtizedében (…), mert a magyar nyelvtudomány a Trianont követő hét évtizedben a kétnyelvűségbe került kisebbségi magyarok nyelvhasználatát nemigen vizsgálta tudományos objektivitással" – írta Kontra Miklós (1998: 13) A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című könyvsorozat első kötetének sorozatszerkesztői előszavában. Azóta sok víz lefolyt a Kárpát-medence folyóin, és – részben épp az említett sorozat kötetei révén – ma már sokkal többet tudunk Trianon nyelvi következményeiről. Mára már természetesnek fogadjuk el a nyelvi különfejlődés tényét, és azt, hogy egy-két magyar szótárba – az Értelmező kéziszótár második kiadásával kezdődően – bekerült néhány a Magyarországon kívül használt magyar nyelvváltozatok elemei közül, elkezdődött a határtalanítás (lásd Benő–Péntek szerk. 2011 tanulmányait).
- Határon túli magyar irodalom
- Jézus élete (1979) online film adatlap - FilmTár
- Nyelvünk helyzete a határon túl - Történelem érettségi - Érettségi tételek
- Dacia logan vélemények cross
- ATR-AS118 kék bársony étkezőszék - Modern étkezőszék KAP bútor webáruház
- Infraszauna hatása a menstruációra :: Keresés - InforMed Orvosi és Életmód portál
- Magyar nyelvhasználatot népszerűsítő kampány indult vegyes családoknak Erdélyben | Mandiner
- Nyelv és Tudomány- Főoldal - Határtalan lehetőségek