Az indítványozók ebben a körben a
diszkrimináció tilalmát megvalósító szabályozásnak tartják
azt, hogy a törvény egyes, a személyes szabadságukban
korlátozott személyek "alcsoportját" a kárpótlásra
jogosultságból kirekeszti. Így a 3. § (1) bekezdés c) pontja körében számos
indítványozó sérelmezi, hogy a törvény a nem harcoló
alakulatok kötelékében teljesített munkaszolgálatosokat a
kárpótlás lehetőségétől elüti. Az indítványozók szerint a 3. § (1) bekezdés b) pontjában írt az a rendelkezés, amely
szerint a magyar bíróság ítélete vagy magyar közigazgatási
hatóság határozata alapján végrehajtott zárt táborszerű
fogvatartás is jogot alapít a kárpótlásra, a különbségtételt
nem szünteti meg, mert a munkaszolgálatosok nem bírósági
ítélet vagy közigazgatási határozat, hanem katonai behívó
alapján "raboskodtak". A munkaszolgálatosokat befogadó táborokban a harcoló és a
nem harcoló alakulatok kötelékében teljesített
munkaszolgálat közötti különbségtétel ésszerűtlen és
önkényes megkülönböztetés.
- Az ENSZ segítségével vizsgálná ki a hadifogolytábor elleni rakétatámadást Moszkva
- Segít a leszármazottaknak járó kárpótlás igénylésében az RMDSZ - Cikk - Szabadság hírportál
Az ENSZ segítségével vizsgálná ki a hadifogolytábor elleni rakétatámadást Moszkva
Tekintettel arra,
hogy ez az új törvényi szabályozás az érintettekre nézve
csak kedvezőbb lehet, az Alkotmánybíróság szükségesnek
látta, hogy a kárpótlási igények rendezése folyamatosan
történjék, ezért a megsemmisítés időpontját az új törvényi
rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg határozta meg. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés
alkotmányosan nem kifogásolható. Az erre vonatkozó indítvány
- speciális alkotmányos indok hiányában - az egyházi jogi
személy kedvezményezését tartja alkotmányellenesnek. Ebben
az esetben azonban nem a 4/1993. ( II. ) AB
határozattal ( ABH 1993, 48. ) elbírált és a
"funkcionalitás" elve alapján alkotmányosnak minősített
kedvezményezésről van szó, hanem arról, hogy a házassági
tilalom alatt álló egyházi személy életétől való megfosztása
esetén rendesen hiányzik az a személyi kör ( házastárs,
gyermek), amely más sérelmet szenvedettek halála esetén
megvan. A törvényhozó az egyházmegyét itt - egy jogi fikció
alkalmazásával - mintegy hozzátartozónak tekinti és a
kárpótlás indoka ez, nem pedig az, hogy egyházi jogi
személyt is kárpótlásban akar részeltetni.
Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensé Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagy pontosságú levegő-föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erőkre, aminek következtében mintegy ötven katona életét vesztette, valamint két Mszta–B ágyú és tíz más katonai eszköz is megsemmisült. Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét, a csapás következtében az ukránok közül 350-en vesztették életüket vagy sebesültek meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisüázezreket evakuálnak UkrajnábanElkerülhetetlen a lépés, hiába tiltakozik a lakosság. A távozók kárpótlást fognak orosz védelmi minisztérium összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakéta-sorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszí ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken.
- Happy pizza szekszárd
- Mivel jó a vodka 2
- Én vagyok az út az igazság és az élet
- Aluminium doboz felvásárlás pécs
- Biológia és kémia emelt szintű érettségi előkészítő! Melyiket válasszam? (2. oldal)
- Nav címe adóbevalláshoz 2018
- Lódarázs fészek megtalálása
- Korházi portás állások
- Csak az orosz hadifogság után jár az állami juttatás – olvasói kérdésekre válaszolunk
- Nagy Erika - Colores 1. spanyol munkafüzet CD-melléklettel | 9789631975598
- Szlovén autópálya hálózat és
A választás a törvényhozó, az
Országgyűlés felelőssége, és e tekintetben nyilvánvalóan
jelentős befolyásoló tényező a nemzetgazdaság teherbíró
képessége is ( ABH 1993, 114. ) Alkotmánybíróságnak így azokkal az indítványokkal,
amelyek a törvény koncepcióját, a benne levő politikai
tartalmat kifogásolják, csak az egyes rendelkezések
kontextusában kell foglalkoznia. Az alkalmazott megoldás
alkotmányossága nem jelenti azt, hogy minden más megoldás
alkotmányellenes volna. Mindazonáltal a tiltott megkülönböztetés szempontjából a
törvény által érintett alanyi kör meghatározása során az
Alkotmánybíróságnak értelmeznie kell a törvény
preambulumában és 1. §-ában meghatározott "politikai ok"
kategóriáját, mert az indítványok egyik alapkifogása, hogy a
faji, vallási és származási ok nem vonható a "politikai ok"
fogalma alá. Kétségkívül, lehetséges a fogalomnak egy olyan szűkítő
tartalma is, amelyik kifejezetten csak a politikai vélemény,
illetőleg magatartás alapján határozná meg a kárpótlásra
jogosultak körét.
A szabadságelvonások típusa, módozatai szerinti
megkülönböztetés nem önkényes, annak ésszerű adatokon
nyugvó, objektív alapja van, így nem tekinthető a jogosultak
közötti indokolatlan megkülönböztetésnek. Ezért az
Alkotmánybíróság a törvény 9. §-ában meghatározott
rendelkezésektől az egyenlő elbánást és a jogok egyenlő
elosztását számon kérő indítványokat megalapozatlannak
találta, ezért elutasította. Értelemszerűen - a törvény 3. §
(1) bekezdés d) és e) pontjainak megsemmisítése folytán -
okafogyottak azonban a törvény 9. § e) és f) pontjai, ezért
ezeket az Alkotmánybíróság az új törvény megalkotásának
hatályával megsemmisítette. Kpt támadott 12. § (3) bekezdésével kapcsolatban
két különböző szinten vetnek fel az indítványok
alkotmányossági problémát. Egyes indítványok szerint a törvény szövegtartalma és
szóhasználata annyira pontatlan és homályos, hogy az már a
jogállamiságot sértő jogbizonytalansághoz vezet. Az
Alkotmánybíróság a 11/1992. ) kifejtette, hogy a jogbiztonság - az
Alkotmánybíróság értelmezésében - az államtól és a
jogalkotótól azt várja el, hogy a jog szabályai világosak,
egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a
címzettjei számára is előre láthatóak legyenek.
Segít a leszármazottaknak járó kárpótlás igénylésében az RMDSZ - Cikk - Szabadság hírportál
ABh rendelkező részében egyébként már
elbírálta annak kimondásával, hogy önmagában nem
alkotmányellenes az, ha az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló
törvény nem rendelkezik a nem tulajdoni kárt, hanem egyéb
vagyoni kárt vagy anyagi kihatású sérelmet szenvedettek
kárpótlásáról ( ABH 1991, 88. Nem alkotmányellenes tehát
az sem, ha a személyi sérelemokozások jóvátételéről külön
törvény rendelkezik. Ezért az Alkotmánybíróság az ezzel
kapcsolatos indítványokat megalapozatlannak ítélte és
elutasította. Az Alkotmánybíróság - a fentebb kifejtettek szerint - már
a 2. ABh-ban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem
emelhető alkotmányossági kifogás az ellen sem, ha a
kárpótlás szakaszoltan történik ( ABH 1991, 64. Ez az
elvi megállapítás értelemszerűen vonatkoznak a 3. Kpt
alkotmányossági vizsgálatára is. Önmagában nem
alkotmányellenes tehát, hogy a törvényhozó az általa
kárpótolni szándékolt alanyi kört - különböző, a kárpótlásra
alapul szolgáló különféle tényállások szerint csoportosítva
- külön törvényekkel részesíti jóvátételben.
Mivel a 2. § hatálya
alá tartozó kárpótlás jellegében más, mint a
szabadságelvonásért juttatott, azaz más a kárpótlás alapja,
maguk a jogosulti körök is összehasonlíthatatlanok. Kpt
5. § (1) bekezdése tehát nem alkotmányellenes. Mivel az
Alkotmány szerint senki sem, így a gyermek sem eleve
jogosult, a jogosulti körből való kihagyását nem lehet
alkotmányellenesnek tekinteni. A második házasságkötés pedig
a volt első házastárssal való minden jogi kapcsolatot
( tartási jog, özvegyi jog, özvegyi nyugdíj)
általánosságban véve megszüntet. Nem lehet a törvényhozótól
az Alkotmány alapján számon kérni, hogy miért így jár el az
ex gratia jogosultságok megállapításánál is. Ezért az
Alkotmánybíróság az 5. § alkotmányosságát kétségbe vonó
indítványokat is elutasította. A törvényhozó a kárpótlás módjának és mértékének
meghatározása tekintetében nagy szabadsággal rendelkezik,
mivel a döntően ex gratia kárpótlás jogalapját maga teremti
meg. A kárpótlás módjának ( havi életjáradék - kárpótlási
jegy) megválasztása az Alkotmány egyetlen rendelkezésével
sem hozható összefüggésbe, így a tulajdoni
sérelemokozásoknál is alkalmazott, ráadásul itt a jogosult
által választható kárpótlási jegy biztosítása a részbeni
jóvátételre, nem alkotmányellenes.
NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni. A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek. NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr. ANONIM
NORMÁL
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
Az Alkotmány 55. § (3) bekezdése szerint ugyanis az, aki
törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt,
kártérítésre jogosult. Az állam ez alapon fennálló
kártérítési felelőssége nyilvánvalóan kiterjed a
törvénytelen fogvatartáson túl az élet elvételére is, hiszen
ez esetben a kevesebb kétségkívül a többre is vonatkozik. S
noha a támadott törvénnyel rendelt kárpótlási kötelezettség
nem az Alkotmány e rendelkezésén, hanem az állam politikai
elhatározásán és a semmisségi törvényeken alapul, a
jogosultak körének, a preferált csoportoknak a kialakítása
és a feltételrendszer alkotmányosságának meghatározása során
döntő szempont, hogy a törvényhozó a törvény személyi
hatályát itt alkotmányos ismérvek alapján vonta meg. Azaz
olyan kedvezményezett jogosulti csoportot hozott létre,
amelynek tagjai - az Alkotmány hatálybalépése után
keletkezett jogviszonyok és jogi tények esetén -
kártérítésre alanyi jogot közvetlenül az Alkotmány alapján
szereztek volna. Az igazságszolgáltatás diszfunkcionális
működése alkotmányos kártérítési alap, így annak a
csoportképzés feltételei közé emelése semmiképpen sem
önké ésszerűtlen továbbá a formális büntetőeljárás ismérvének
alkalmazása azért sem, mert a 3.