Ellenkező esetben győződjünk meg arról, hogy fut-e az adatbázis szerverünk, és a DataSource létrehozása közben jól adtuk-e meg az adatokat. Ezután nyomjuk meg a Next gombot, és a következő Select Targets képernyőn jelöljük be a domain-ünket: √ myserver. Legvégül kattintsunk a Finish gombra. Ha minden sikerült, a következő táblázat fogad minket:
Az előző cikkben elég körülményes módot választottunk az elkészült alkalmazásunk deployolására. Most használjuk ki a WebLogic adta lehetőségeket, és telepítsük a wls-maven-plugin artifact-et, majd használjuk a pom-xml-ünkben: Lépjünk be a WebLogic alá a következő könyvtárba:
cd $MW_HOME/wlserver/server/lib
cd%MW_HOME%\wlserver\server\lib
majd adjuk ki a következő parancsot:
mvn install:install-file
Ezzel telepítettük a lokális tárolónkba a WebLogic maven plugin-jét. Ezt például a következőképpen tudjuk majd használni:
mvn
Mint láthatjuk ez nem túl kényelmes, ezért lehetőségünk van ezt egyszerűsíteni, ha szerkesztjük a $HOME (illetve%HOMEPATH%) könyvtárunkban található.
- Java EE fejlesztés (Oracle) | Oracle | Tanfolyamok | IQJB
- A képzés tematikája - JAVA tanfolyam
Java EE fejlesztés (Oracle) | Oracle | Tanfolyamok | IQJB
A függvény három számot vár (a, b, n). Térjen vissza igazzal, ha az első két szám utolsó n számjegyei megegyeznek (az utolsó 3. paraméter). Készíts egy statikus, honap nevű függvényt, ami egy számot vár. A függvény térjen vissza az adott hónappal szövegesen (ékezet nélkül), ha a megadott szám 1-12 között van. Minden más esetben pedig a "nem ismert" szöveggel! Készíts egy statikus, primek nevű függvényt, ami egy számot vár. A függvény térjen vissza azzal, hogy az adott számig (a paraméterként kapott szám is benne van) hány darab prímszám van! Kapcsolódó linkek¶
Java 17 API
Részletes leírás a javadocról
Utolsó frissítés:
2022-03-16 08:55:57
A JSF komponens alapú, template keretrendszer. A JSF első verziója JSP-t használt template-ként, viszont a JSF 2 már Faceleteket. Mivel ez is egy API, itt is léteznek változó implementációk. A referencia implementáció a Mojarra, ezt használja a Weblogic 12c is. Létezik sok különböző komponens csomag, ami a JSF-re épül, ilyen pl. a PrimeFaces, OmniFaces vagy az Apache MyFaces. Ezek közül a PrimeFaces a legelterjedtebb. A JSF-en belül EL-t is használni fogunk. Ez egy fontos része a prezentációs réteg (web) és a szerver kommunikációjának.
Fontos, hogy a HelloWorld után nem szerepel a kiterjesztés, a JRE automatikusan odateszi. A parancs hatására a JRE megkeresi a megadott osztályt a fájlrendszeren, majd miután betöltötte, a benne található main() metódust kezdi el futtatni. Ha nem találja a binárist, vagy nincs benne main, hibával fog kilépni. Megjegyzés
A fordítás után elkészült kiterjesztésű fájlba belenézhetünk a JDK-ban szereplő javap paranccsal, vagy akár vissza is fejthetjük őket, így a C-vel ellentétben (ahol a fordítás végső eredménye egy bináris fájl), itt erre is figyelnünk kell a későbbiekben. Normál esetben a program futtatása után megjelenik a konzolon a "Hello World! " szöveg. Alapértelmezett kimenetek¶
Ahogy láthattuk, a Java nyelvben szöveget írhatunk ki a képernyőre a () paranccsal. Ez viszont nem feltétlenül mindig a terminált jelenti. A az alapértelmezett kimenet, ami esetünkben a terminálra volt irányítva. Ezt természetesen át is lehet állítani, hogy máshova írjunk vele, például egy fájlba. A kiíratáshoz több függvény is rendelkezésünkre áll:
("Ez egy szoveg");
("Ez egy szoveg!
Hogyan? RDBMS → JPA { JDBC → ORM → Entity (Java osztály)}
A JPA a Java EE ORM szabvány specifikációja. Az ORM az Object Relational Mapping rövidítése, és a célja az objektum-orientált adat relációs adatbázisra való vetítése, leképzése. Nekünk elég csak a Java osztályokat megírnunk, a JPA implementáció képes elvégezni minden más lépést. Létrehozza a sémánkat az adatbázisban, elmenti vagy frissíti az adatokat a java osztályaink szerint, kiolvassa az adatainkat és a java osztályainkba másolja azokat, fenntartja az adatbázis és az objektumaink közti konzisztenciát, kezeli a gyorsítótárat, tranzakciókat, egyszóval rengeteg dolgot levesz a vállunkról és nagyon kényelmessé teszi az adatbázissal való munkánkat. Innentől kezdve azon Java osztályokat, melyek adatot reprezentálnak az adatbázisunkban entitásoknak fogjuk hívni. Honnan is tudja a JPA, hogy mit hogyan mappeljen? Magától biztosan nem fogja tudni:) Legalább egy minimális beavatkozás szükséges a szoftverfejlesztő részéről. Ezt két módon tehetjük meg.
A képzés tematikája - JAVA tanfolyam
objektumokat exception: hiba esetén a hibát okozó kivételt tartalmazza
JSP JavaBean-ek jsp:usebean elemmel deklaráljuk, hogy egy JSP egy JavaBean-t fog használni. Pl. A hatókör (scope) lehet: application, session, request, vagy page Ha még nem létezik a bean, és a class meg van határozva, a web-konténer létrehozza és a megfelelő hatókörben tárolja. A type lehetőséget ad konverzióra (ha már létezik az objektum). Nem példányosít, ha az objektum még nem létezik, de együtt is használható a class-el (ebben az esetben megtörténik a példányosítás) Az id attribútum meghatározza a bean nevét a hatókörön belül, ezen keresztül hivatkozhatunk rá kifejezésekben, vagy más JSP elemekben. JSP JavaBean-ek A tulajdonságok beállítása a jsp:setproperty elemmel történik.
- Hunyadi mátyás német nemzetiségi általános és művészeti alapiskola galanta
- Java ee alapok video
- Java ee alapok 3
- Java ee alapok u
Ezt a projektet Lombok-nak hívják, érdemes utánajárni, ha valakit érdekel. Mi szeretjük használni, és hasznosnak tartjuk. Az id mezőnk egy különleges mező, mely esetünkben egy automatikusan generált értéket fog kapni, tehát nem mi töltjük ki. Látható, hogy a @Id annotáció mellet még rendelkezik egy @GeneratedValue annotációval, mely megmondja, hogy ez egy generált érték lesz. Az annotáció argumentumaiban meg tudjuk adni a generátor nevét és az érték generálásának stratégiáját, mely esetünkben egy adatbázis szekvencia lesz. Mivel szekvenciát használunk, meg kell adnunk a @SequenceGenerator annotációban a generátorunk nevét és hogy ehhez milyen szekvencia generátor található (ID_SEQ: ilyen névvel fog szerepelni az adatbázisban) A version mezőnk @Version annotációval lett ellátva, ezzel jelezve a JPA-nak, hogy azt a mezőt használhatja a verzió ellenőrzésére. Rövid példa arra, hogy miért is van szükség a version mezőre: Minden mentés és update ezt a verzió számot növeli eggyel. Tehát ha elmentünk egy új entitást, az megkapja a nullát ebben a mezőben.