Horváth Mihály történelmi pályázatíró verseny 2008. Mátyás, a reneszánsz ember
A pályázatot készítette: Szabó Zsófia (6. osztály) Iskola: Szárcsa Általános Iskola (1213 Bp., Szárcsa u. 911. ) F elkészítő tanár: Kondor Ágnes
2
A r eneszánsz kezdetei A francia eredetű reneszánsz szó újjászületést jelent. A kifejezés elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett megújulását is jelöli. A reneszánsz művészeti átalakulást, megújulást hozó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán. A reneszánsz egy átmeneti időszakra esik a középkor vége és az újkor kezdete között. Megjelenése helyileg Itália városaihoz, időben pedig a 1415. századhoz köthető. A szemléletváltás egyik forrása az ókori kultúra Itáliában a műemlékeken, a romokon keresztül a mindennapokban is jelenlévő hatása, innen ered a stílusirányzat elnevezése is: a francia renaissance, illetve az olasz rinascimento újjászületést jelent.
- Tudomány Mátyás király udvarában - Turizmus.com
- Mátyás, a reneszánsz ember - PDF Free Download
- Lépj be Mátyás király udvarába! – kultúra.hu
Tudomány Mátyás király udvarában - Turizmus.com
Mátyás korának egyik legintelligensebb, legműveltebb uralkodója volt, számos kortársa dicsőítette tudását, érdeklődését a tudomány és a művészetek iránt, mégis okoz némi meglepetést? még annak is, aki ismeri ezt a korszakot?, hogy ilyen mélységű volt kapcsolata a tudománnyal és a tudással? mondta Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében. Német, itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók és művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában. A magyar királyság felkerült a világ műveltségi térképére? idézte fel az elnök. Hozzátette, hogy a kiállítás révén megismerhetünk egy eleven, a világra nyitott, annak megismerése érdekében erőfeszítéseket tevő magyarokból és külföldiekből álló társaságot: Mátyás királyt és környezetét. Mátyás udvarának legjelentősebb tudósai közül Lovas László kiemelte Johannes Regiomontanust, a kor legnagyobbnak tartott matematikusát és csillagászányadi MátyásFotó: Monok István, az MTA KIK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Mátyás király életműve mindig aktuális marad.
Hadseregszervezés
Állandó zsoldossereget állított fel ("fekete sereg"). A sereg gerincét cseh, lengyel, német zsoldosok adták, de voltak közöttük magyarok, délszlávok és románok is. Háború esetén a zsoldosok száma 8000 gyalogosra és 20000 lovasra emelkedett. Ezzel a haderővel a király függetlenedni tudott a bárók bandériumaitól. Mátyás dunai naszádflottát is alakított, melyet ágyúkkal szerelt fel. Ismert vezérei a fekete seregnek Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Hag Ferenc, Haugwitz János voltak. A központosító politika miatt 1471-ben bárói összeesküvés indult Mátyás ellen, melynek élére Vitéz János és Janus Pannonius álltak. A szervezkedés lelepleződött. Mátyás Vitéz Jánost elfogatta, és Esztergomban őriztette annak haláláig (1472). A beteg Janus Pannonius menekülés közben meghalt. Az összeesküvők uralkodó jelöltje (Kázmér lengyel királyfi) pedig kivonult az országból. Ettől kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést.
Mátyás, a reneszánsz ember - PDF Free Download
Kézikönyvtár
Magyar irodalomtörténet
KÉPES MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BEÖTHY ZSOLT
KÖZÉPKOR ÉS RENAISSANCE • MONDÁK ÉS KÓDEXEK KORA
7. A csúcsíves stíl kora és a renaissance. (Az Anjou királyok; Zsigmond és Mátyás uralkodása. ) † Pulszky Ferenc
A renaissance Mátyás udvarában
Teljes szövegű keresés
Mátyás király is, ki fogékony volt minden iránt, a mi nagy és szép, felkereste a renaissance civilizációját ott, a hol legszebben virágzott, főleg azóta, hogy a királyné, az arragoniai Beatrix, hazája művelődését Budán is ápolta. Mátyás udvara volt az időben a legfényesebb s legmíveltebb az Alpeseken inneni Európában; sem a német császár, sem a francia király nem vetélkedhetett, csak brabanti hercegek versenyezhettek vele. Bergamói Fülöp humanista már 1460-ban említi Mátyás olvasási szenvedélyét, mely oly nagy volt, hogy az udvari személyzet gyakran találja Curtiust, Liviust vagy más történeti munkát a király ágyában vánkosai közt. Mátyás pedig azon gyönyörű levélben, melyben 1471-ben Pomponius Leatusnak megköszöni Silius Italicus époszának nyomtatott példányát, említi, hogy, bár folytonos háborúkba keverve, fennmaradó idejét mégis az irodalom olvasásnáak szenteli, nagy élvezettel és vigasztalással.
- Csillagok, csillagképek – Ilyen volt a tudomány Mátyás király udvarában | PestBuda
- Okoume rétegelt lemez ár ar rahman
- Huawei P8 akkumulátor csere Huawei P8 akku aksi csere P8 javítás Huawei szerviz Bp 14. ker zugló telefon szakszerviz
- Mátyás király udvara
- Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2) | Könyvtár | Hungaricana
Lépj be Mátyás király udvarába! – kultúra.hu
Belseje és szobrászati díszítése stílusában hasonlít a pesti belvárosi templomhoz, ennél erősebb stílust a pécsi székesegyház képvisel. A kolozsvári Szent Mihály-templom 1532-ben készült sekrestye ajtaját nem itthon készítették, hanem készen vitték Kolozsvárra. A polgári építészetben ekkortájt Kolozsvár került középpontba, a mohácsi vész után pedig a reneszánsz a hadépítészetben mutatta meg magát erőteljesebben. Erről a Baranya megyei Márévár építészeti stílusa tanúskodik. Sírkőszobrászat
Kinizsi Pál feltételezett sírköve
A reneszánsz természetesen ezen a területen is megmutatkozott, mivel a kor emberei a - számukra oly fontos - síremlékszobrászatban is alkalmazták. A humanista Vitéz János, aki 1472-ben halálozott el, palotáját reneszánsz árkádokkal díszíttette, síremlékét pedig gótikus stílusban faragtatta ki. Még Szapolyai Imre nádor 1487-ben készült és Szapolyai István 1499-es sírköve is gótikus elrendezésű, de már jelentős mértékben tartalmaz reneszánsz elemeket. Az igazi stílusváltás a Jagello-korban játszódott le, Bakócz Bálint sírköve az egyik első reneszánsz sírkő-alkotásnak tekinthető.
6
A könyvek iránti szeretete mutatkozott meg azok elhelyezésében is. A 2000 2500 kötetes könyvtár, a trónterem közvetlen szomszédságában épült. Két hatalmas teremben sorakoztak művészien faragott polcokon a könyvek, a könyvespolcokat aranyos függönyök fedték. Az egyik terem latin, a másik görög kódexekkel volt tele. Az egyik terem mennyezetére a csillagos eget festették Mátyás születési horoszkópjával, a másikban földgömböt tartó puttókat láthatott a látogató. Könyvgyűjtésében két nagy korszak különíthető el. Beatrix nápolyi királylánnyal kötött esküvője (1475) előtt inkább a könyvek tartalma érdekelte, míg később ügyelt díszítésük különleges szépségére is. Korábbi könyvei többnyire olyanok, melyek eredetileg nem az ő számára készültek, később, a legszebb könyveket ő maga rendelte meg, több mű neki szóló ajánlással van ellátva. Mátyás mulatságai Az ország kormányzásának gondja mellett Mátyásnak jutott ideje a szórakozásra is. A budai és visegrádi várban gyakran tartottak fényes lakomákat, lovagi tornákat, láttak vendégül neves vendégeket, így volt lehetőség a mulatozásra és pihenésre.
»Silius már ifjúkorunkban tetszett, s most is tetszik, midőn háborúval foglalkozunk, annál inkább, mert ő is csatákat énekel; de még sem tagadhatjuk, – így folytatja a király – hogy szánandó a királyok sorsa, mert háborút viselni kénytelenek, holott diadalaik is mindig embervértől nedvesek. Mi nem keressük a háborút, de ha kihívnak, azt vissza nem utasíthatjuk; mert ezt követelik a nemzet becsülete, megsértett királyi jogaink s elleneink rosszakarata. Ez annyira igaz és ismeretes, hogy béke egyáltalán nem is köthető, ha a háború előbb meg nem vetette a béke alapját. «
Mátyás már a hatvanas években alapította híres könyvtárát s közhasználatra bocsátotta, miben a Corvinát csak a Laurentiana Firencében, a Marciana Velencében és a Vaticana Rómában előzte meg. A király jeles tudósokat is hítt meg udvarához: REGIOMONTANUSt, a híres csillagászt, MARTIUS GALEOTTIt és BONFINIUSt, kik történetirói lettek, FONTIUSra pedig és TADDEO UGOLETTIra könyvtára őrizetét bizta. De mindezen tudósok még sem maradtak állandóan Magyarországon, a honvágy visszahívta őket a szebb olasz égalj alá.